Elérkezett az a nap, amikor nekiálltam összedobni a gépet. A hardware-ekkel nem volt gond, imádok csavarozgatni, dugozgatni a kábeleket, úgyhogy pikkpakk sikerült is összerakni, bedugni, bekapcsolni, zúg, oké, akkor leállítjuk, és kihúzzuk, hiszen monitor nincs hozzá, se cdolvasó, amiről tudnék telepíteni valami oprendszert rá. Másnap folytatás következett, amikor szereztem egy sata-s dvdírót (hiszen IDE csatlakozó nincs az alaplapon), és kiírtam az Ubuntu 9.10 telepítőcd-jét, valamint rájöttem, hogy nem kell monitor, mert van a PS3-hoz HDMI kábel, amivel rá tudom dugni a kis vasat a tévére. Hajrá!
Az első meglepetés akkor ért, amikor a tévé kiírta, hogy nem talál jelet. Nofene. Kikapcs, bekapcs, van jel, de nem megy végig a memóriateszt (256mb-nél elakad). Kikapcs, bekapcs, van jel, végigmegy a memóriateszt, gyorsan be a biosba, kis állítgatás, RAID vezérlő be, restart. Nincs jel... Kikapcs, memória kivesz, bekapcs, van jel, végigpörög az 1 giga memória, bios nemérdekes, irány a raidvezérlő. Új raidtömb.
Sokat agyaltam a raiden, hogy milyet is használjak. A 0-val az a baj, hogy ha az egyik merevlemez megadja magát, minden adat elvész. A raid1 lefelezi a tárhelyet, igaz, legalább biztonságosan tárolhatók adatok rajta. De kell ennyi adatbiztonság? A raid5-höz nem volt elég vinyó. Marad a JBOD, aminek annyi a lényege, hogy nem két külön lemez látszik a gépben, hanem egy nagy partició.
Beállítottam, majd nekiálltam telepíteni a linuxot. Ami azt mondta, hogy nem tudja olvasni a cd-n lévő adatok egy részét. Így 95%-nál megállt a telepítés minden próbánál... Ezt sikerült kiküszöbölni, rádugtam a routerre a vasat, így ha valami fájlt nem talált, igen intelligensen letöltötte magának. Amikor fennvolt az Ubuntu, restart, majd a gép annak rendje és módja szerint kifagyott... Úgy látszik, nem igazán támogatja a JBOD-ot. Nembaj, tömb a kukába, lesz két külön vinyó, nem érdekel, csak működjön végre... Újraformázás, újratelepítés, és végre valahára felbukkant a bejelentkező képernyő! Első dolgom az volt, hogy a második merevlemezt leformázzam, immár az oprendszer alól. Ettől is kifagyott a gép. Ekkor már az őrület kerülgetett, vérben forogtak a szemeim, a laptopon 10-12 Firefox fül volt nyitva, különböző guide-okkal, wikikkel és fórumokkal. Újraindítás, újabb próba, végigmegy a formázás, dejó, megvan a két merevlemez, összesen 2x960GB. Elég lesz egy ideig.
És akkor álljunk neki konfigolni a linuxot, hogy úgy működjön, ahogy kell nekem, úgy, hogy még életemben nem ültem linux előtt úgy, hogy saját gépen futott, és azt csináltam, amit akartam... Hajrá...
Szómagyarázat:
RAID (Redundant Array of Independent Disks) - Különálló lemezek redundáns tömbje, mégmagyarabbul több lemez olyan kialakítása, mely (főleg) adatvédelemre szolgál úgy, hogy ugyanazon adatot egyszerre több lemezre ír. Több féle létezik belőle, otthoni felhasználásra a 0, az 1 és az 5 az elterjedt. A RAID0 nem szolgál adatvédelemre, mindössze meggyorsítja a lemezek elérését úgy, hogy egy fájlt egyszerre két lemezre ír (egyik felét az egyikre, másikat a másikra), így nem kell megvárnia, amíg egy lemezre ráírja az egészet. A RAID1 már adatvédelemre szolgál, minden adatot kiír mindkét lemezre, így ha az egyik lemez elszáll, a másikat tudja használni. A RAID5 a legkomolyabb, itt minimum 3 lemezt kell használni, de ebből az egyik csak a RAID számára elengedhetetlen információkat tartalmazza, így ha bármelyik lemez elszáll, vissza lehet állítani. (Dióhélyban, íme egy wiki a RAID pontos működéséről, de ez főleg technikai szöveg, szóval aki nem ért hozzá, nem fog érteni belőle sokat)
